2010. december 4., szombat

foszlány

Ne, Marci, ne bontsd fel a parkettát! Most erre mi szükség van? De pont az ágyunk alatt? Gyere, menjünk inkább biciklizni, hagyd már ezt a hülyeséget! Kérlek! De nem értem, mit akarsz a padló ala... ööö... igen, ott egy koporsó, na és akkor mi van? Mondtam, hogy ne piszkáld. Nem tudom, ki van benne. Uhh, húú hát nem szép látvány... Jé, a naplóm! Mennyit kerestem! (Milyen hülye vagyok, hogy mellé temettem.) Tényleg nem tudom ki ez. Csak úgy megöltem és elrejtettem. Már egyáltalán nem emlékszem, hogy miért, de akkor még tudtam. Azt hiszem, vannak még többen is... valahol elrejtve... talán hárman vagy négyen. Hát muszáj volt. Bárcsak emlékeznék! Kaparjuk inkább vissza, nem tudok mihez kezdeni vele. MI?! Jéézusom, te odaadod neki? De a kutyák nem esznek emberi hullákat! Pam, fuj! Köpd ki!