párnamesék

Hát akkor én most öngyilkos leszek - gondoltam magamban, és felvágtam az ereimet. Valami oknál fogva - talán biztosra akartam menni - a talpaimon is vágtam egy-egy hosszanti sebet. Majd hátradőltem, és vártam. Próbáltam közben felidézni, hogy miért is csinálom ezt, de sehogy sem tudtam. De már mindegy is volt. Egyre álmosabb lettem, már nem fájtak a vágások a csuklóimon. Könnyű és forró volt a szoba. Még utoljára az futott át az agyamon, hogy ez jó nagy baromság, mindig is elleneztem az öngyilkosságot, és tessék, már megint az elveim ellenére cselekszem. És aztán finom álom nyomott el. És aztán pedig legnagyobb csodálkozásomra felébredtem. A talpamon a sebek begyógyultak, rózsaszín csík maradt a helyükön, és a csuklóm sem vérzett, csak épp szét volt nyílva. Nem folyt el egy csepp vérem sem.