Egy frissen leölt bárányból falatozgattam. Meleg volt és véres, és kézzel tépkedtem belőle a darabokat. Néha ledobtam egy-egy csíkot a lábamnál fekvő fogatlan, öreg oroszlánnak.
Mindig elhiszem, amit álmodok. Teljesen természetes dolog, hogy autópálya halad át a konyhámon, döglött varjak hullanak az égből, és hínárba kapaszkodva hintázok vízesésekben. A kedvenc kocsmámban végtelen sivatag terül el, a bárszékek előtt pedig lóvontatású kabrió trolibuszok száguldanak. Bármi megtörténhet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése